Utazás az egész élet...

Öt évvel ezelőtt, amikor egy szeretett Ismerősöm haldoklott, egy másiknál meg éppen kisbaba született, egy délután Pest utcáit róttam, és kiszakadt a kérdés belőlem, bennem: "Istenem, mi értelme ennek az egésznek? Az életnek?"  Egy bank mellett haladtam el, és balra fordítva a fejem megláttam egy hitel-reklámot, melynek a közepén óriási betűkkel ez állt: "CSAK AZ ÚT". Először hangosan felnevettem, aztán csöndesen elsírtam magam. Életre szólóan belém vésődött, mint ahogy az is, hogy a válaszok, üzenetek mindenütt ott vannak, csak észre kell venni őket. 

Ehhez viszont ébernek, tudatosnak kell lenni, ami a napi pörgésben, az óriási információ áradatban nem mindig sikerül. Megéltem, hogy ha időt szenteltem magamra, újra rátaláltam a belső békére, egyensúlyra, és folytatni tudtam  - az élmények, felismerések hatására egyre emelkedettebben - a mindennapokat.

Megfigyeltem, hogy 2-3 hónap eltelte után ismét szükségem lett egy kis "eltűnésre", mindegy, hogy a közelben, vagy távolabb a megszokott környezetemtől, de egyedül, vagy csak azokkal, akikkel oldottan, egymás iránti feltétlen elfogadással és szeretettel tudunk létezni. Hálás vagyok, hogy sok ilyen Rokonom és Barátom van! 

Több éve szervezek tanfolyamokat, programokat, 2-3 napos utazásokat, kirándulásokat, táborokat, élvezem a szállás, étkezés, közlekedés összeállítását, a játékok, beszélgetéstémák, énekek válogatását, kitalálását, és végül az együttlét hatalmas örömét.